Tudd, hogy mire vállalkozol!

Know Before You Go

” It doesn’t matter if you have made thousands of good calls – all it takes is one bad call and that is one too many. Some days the mountains are screaming GET OUT OF HERE and some days they are saying come on in – it’s time to party.”

Íme a valóság: egy szerencsés kimenetelű lavinabaleset

Dennis Corbet (sárga-fekete kabát, áldozat) és Colin Gomez (narancssárga-kék, mentő) lavinabalesete látható az alábbi videón, ami 2015. januárjában történt, a Francia Alpokban. A videót a két résztvevő sisakkamerájának nyersanyagából vágták össze, így a baleset mindkét résztvevő szemszögéből, a szemünk előtt zajlik le. A készítők az eltelt idő kijelzését sem mulasztották el. A videó mellett megtörtént az eset percre pontos elemzése is, aminek a magyar fordítása lentebb olvasható.

A baleset egy ártalmatlannak tűnő, nyugati fekvésű lejtőszakaszon történt, ahol az átlagos lejtőszög 28°. A lavina méreteit tekintve 200 méter hosszú volt, 40 méter széles a tetején, 60 méter széles az alján. A leszakadó réteg 70-80 centiméter vastag volt. A lavina kioldásának tengerszint feletti magassága kb. 2000 méter.

Avalanche Châtel 31/01/2015 victim’s & rescue’s pov

Dennis Corbet and Colin Gomez experienced an avalanche accident in late January in the French Alps. Dennis was riding a cool face when, after a drop, a slab got triggered. He didn’t really understand what was happening and fell while turning on the crack.

    Elemzés:

Napi időjárás: Reggel kissé, délutánra viszont teljesen felhős, szélcsend, alacsony hőmérséklet.

Kondíciók: sok, 50 centimétert meghaladó akkumulált friss hó az elmúlt héten, többnyire szélcsend az elmúlt napokban, végig fagypont alatt.

Terep: A terület 3 részre osztható: az első rész nem meredek, fás-bokros. A második szakasz nagyon meredek, fák nélkül, végén még meredekebb, 3-5 méter magasságú sziklákkal. A harmadik rész nyílt lejtő, max. 30° dőlésszöggel, tereptárgyak nélkül, itt történt a lavina kioldása.

A lesiklás kezdetén Colin először lejtőtesztet végzett, néhány dinamikus fordulóval, lejtőt keresztező siklással, hogy meggyőződjön a lejtő stabilitásáról (a legvalószínűbb széltáblák jelenlétéről), de semmi nem történt. Lentebb a hó mélyebb volt, könnyebb és még nem rendelkezett kialakult szerkezettel.

A Dennissel történt események kronológiai sorrendben:

1) Dennis elindul, gyorsan és átlósan elcsúszik a sziklák tetejéig.
2) Miután eléri a sziklák tetejét, csinál néhány egyszerű tesztet a hórétegre vonatkozóan.
3) Megbizonyosodva a stabilitásról úgy dönt, hogy leugrik.
4) A leérkezés tökéletes és úgy tűnik, hogy semmi sem mozdul. Pár méter megtétele után azonban repedések jelennek meg, amit ő nem vesz észre. Néhány másodperc múlva egy mozgó hótömbre lesz figyelmes maga előtt. Ekkor még nem érti, hogy ez nem más, mint a leszakadt lejtőn mozgó hótáblák legeleje.
5) A táblák egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek Dennis környezetében. A fő repedésvonalra érve Dennis nemsokára elesik.
6) Az esés után feláll, próbál továbbsiklani, ekkor a lavina elkapja és eltemeti. A felszínt innentől nem látja többé.

Az alábbiak a Colin által megfigyelt események. Az időbélyegek a videón szereplő stopperóra állásának megfelelőek.

1) Colin egy védett területen, a sziklák és a fák közt állva nézi, ahogy Dennis lecsúszik.
2) Hótörmeléket lát lecsúszni, majd Dennis feltűnik.
3) Ahogy Dennis feltűnik, észrevesz egy repedést előtte 5 méterrel. A repedés egyre nagyobbra nő, majd újabb repedés jelenik meg Dennis fölött.
0.00.0 : Dennist eltemeti a lavina, ekkor kezdődik a mindent eldöntő 15 perc. Dennist többet nem látja a hó felszínén.
0.00.0 – 0.10.58 : Colin továbbra is a lavinát nézi és miközben az még mozog, segítséget kér szemtanúktól.
0.10.58 – 0.31.00 : Ahogy a lavina megáll, Colin előveszi a lavina jeladóját és keresésre kapcsolja.
0.32.00 – 0.55.00 : Colin rövid hezitálás után lemegy a sziklás meredélyen hogy lecsússzon a lavina kifutási zónájához. (Rossz döntés: meg kellett volna kerülni a sziklákat felülről, hogy ne ugyanolyan lejtőt válasszon mint Dennis vagy pedig adásra kellett volna kapcsolnia jeladót, amíg biztonságosan le nem ér).
1.00.00 – 2.48.00 : Megérkezés a helyszínre (problémák adódnak a kesztyű felvételével). Elkezdi a keresést síléceken. A készülék ekkor még nem fog az eltemetett jeladójától jeleket.
2.49.00-2.59.00 : Az első vett jelek. (Második hiba: nem rögzíti az első rádiós jel helyszínét). A keresést sílécen folytatja.
2.59.00 – 3.19.00 : A jeladó szerint körülbelül 10 méterre Dennis pozíciójától Colin leveszi a síleceket és lassabb keresésre vált.
3.19.00 – 3.45.00 : A jeladó szerint 3 méterre Dennistől, Dennis érzi Colint maga felett, így elkezd kiabálni, hogy észrevegyék. Colin meghallja a kiabálást, válaszul visszakiabál, de Dennis nem hallja.
3.45.00 – 4.05.00 : Megkezdődik a finomkeresés a legközelebbi jel mentén (kicsit későn, Colin túlságosan is Dennis hangjára koncentrál).
4.05.00 – 4.43.00 : Ebben a pillanatban érkezik oda egy szemtanú. Miközben Colin előveszi a szondát, a szemtanú megtalálja Dennis lábát. A szemtanúnál nincsen lapát, így kézzel ás.
5.02.00 – 5.40.00 : Colin elkezdi az ásást, lapáttal.
5.40.00 – 6.04.00 : Dennis feje kint van a hóból, légútjai szabadok, a kérdésekre tud válaszolni. Tudatánál van és lélegzik: az stopperóra leáll.
4) A hegyimentők megérkeznek és megkezdik az eseménnyel kapcsolatos információk összegyűjtését…

Az eltemetés pillanatától a légutak szabaddá válásáig eltelt idő: körülbelül 6 perc.
Egyéb megfigyelés: Colin megállás nélkül kiáltozott Dennis után, míg Dennis ezt nem hallotta, még akkor sem, amikor Colin felette állt.

Forrás: ODOS Project

Életveszélyes nittek a tengerparti sziklákon

Az alábbi posztjában Michel Piola (svájci hegymászó, hegyivezető, számtalan új út első megmászója az Alpokban és világszerte) a tengerparti sziklákon elhelyezett, hagyományos anyagú (AISI 304) rozsdamentes nittfüleken, standokon és ragasztott nitteken megjelenő feszültségkorróziós repedésekre (stress corrosion cracking, SCC) hívja fel a figyelmet. Posztjában nehezményezi, hogy új utjaikban pl. még a Remy testvérek (Claude és Yves Rémy, svájci új út mászó legendák) sincsenek teljesen tisztában ezzel az aggasztó jelenséggel, mely a fent említett eszközöket gyakorlatilag csapdabombákká változtatja. Piola álláspontja szerint az AISI 304 anyagú eszközök használata tengerparti sziklákon abszolút kerülendő és a meglévők felülvizsgálata is javasolt.

A jelenség egyébként már évek óta ismert és a tengerparti sziklákon elhelyezett rozsdamentes anyagoknál figyelték meg, így a hazai hegymászókat is érinti horvátországi és szlovéniai mászásaik kapcsán. Az ipar a megoldást más anyagok alkalmazásában (titánötvözet vagy AISI 316L rozsdamentes acél) látja.

További szakmai anyag olvasható a Raumer oldalán: Rozsdamentes acélok és korróziójuk (angolul)

Rosszul akasztott köztes mint potenciális veszélyforrás

Miért érdemes a köztes (expressz) mindig ugyanazon végét akasztani a kötélbe, a másik végét pedig mindig a teherviselő pontba (nitt, szög, ék stb.)? Az alábbi videóból kiderül, hogy a váltogatva használt karabiner felületén kialakult fémredők, deformitások milyen sérüléseket tudnak okozni fél tucat lágy esés (FF= 0.4) után egy vadonatúj kötélen.

Tanulság: a köztesünk teherviselő pontba (nitt, szög, sodronyos ék) szánt karabinerét mindig a teherviselő pontba, a kötélbe szánt karabinerét pedig mindig a kötélbe akasszuk. Ez viszonylag könnyű az egyenes nyelvű – hajlított nyelvű karabinerekből álló közteseknél, a drótnyelvűek viszont odafigyelést igényelnek. Legyünk konzekvensek!