Íme a valóság: egy szerencsés kimenetelű lavinabaleset

Dennis Corbet (sárga-fekete kabát, áldozat) és Colin Gomez (narancssárga-kék, mentő) lavinabalesete látható az alábbi videón, ami 2015. januárjában történt, a Francia Alpokban. A videót a két résztvevő sisakkamerájának nyersanyagából vágták össze, így a baleset mindkét résztvevő szemszögéből, a szemünk előtt zajlik le. A készítők az eltelt idő kijelzését sem mulasztották el. A videó mellett megtörtént az eset percre pontos elemzése is, aminek a magyar fordítása lentebb olvasható.

A baleset egy ártalmatlannak tűnő, nyugati fekvésű lejtőszakaszon történt, ahol az átlagos lejtőszög 28°. A lavina méreteit tekintve 200 méter hosszú volt, 40 méter széles a tetején, 60 méter széles az alján. A leszakadó réteg 70-80 centiméter vastag volt. A lavina kioldásának tengerszint feletti magassága kb. 2000 méter.

Avalanche Châtel 31/01/2015 victim’s & rescue’s pov

Dennis Corbet and Colin Gomez experienced an avalanche accident in late January in the French Alps. Dennis was riding a cool face when, after a drop, a slab got triggered. He didn’t really understand what was happening and fell while turning on the crack.

    Elemzés:

Napi időjárás: Reggel kissé, délutánra viszont teljesen felhős, szélcsend, alacsony hőmérséklet.

Kondíciók: sok, 50 centimétert meghaladó akkumulált friss hó az elmúlt héten, többnyire szélcsend az elmúlt napokban, végig fagypont alatt.

Terep: A terület 3 részre osztható: az első rész nem meredek, fás-bokros. A második szakasz nagyon meredek, fák nélkül, végén még meredekebb, 3-5 méter magasságú sziklákkal. A harmadik rész nyílt lejtő, max. 30° dőlésszöggel, tereptárgyak nélkül, itt történt a lavina kioldása.

A lesiklás kezdetén Colin először lejtőtesztet végzett, néhány dinamikus fordulóval, lejtőt keresztező siklással, hogy meggyőződjön a lejtő stabilitásáról (a legvalószínűbb széltáblák jelenlétéről), de semmi nem történt. Lentebb a hó mélyebb volt, könnyebb és még nem rendelkezett kialakult szerkezettel.

A Dennissel történt események kronológiai sorrendben:

1) Dennis elindul, gyorsan és átlósan elcsúszik a sziklák tetejéig.
2) Miután eléri a sziklák tetejét, csinál néhány egyszerű tesztet a hórétegre vonatkozóan.
3) Megbizonyosodva a stabilitásról úgy dönt, hogy leugrik.
4) A leérkezés tökéletes és úgy tűnik, hogy semmi sem mozdul. Pár méter megtétele után azonban repedések jelennek meg, amit ő nem vesz észre. Néhány másodperc múlva egy mozgó hótömbre lesz figyelmes maga előtt. Ekkor még nem érti, hogy ez nem más, mint a leszakadt lejtőn mozgó hótáblák legeleje.
5) A táblák egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek Dennis környezetében. A fő repedésvonalra érve Dennis nemsokára elesik.
6) Az esés után feláll, próbál továbbsiklani, ekkor a lavina elkapja és eltemeti. A felszínt innentől nem látja többé.

Az alábbiak a Colin által megfigyelt események. Az időbélyegek a videón szereplő stopperóra állásának megfelelőek.

1) Colin egy védett területen, a sziklák és a fák közt állva nézi, ahogy Dennis lecsúszik.
2) Hótörmeléket lát lecsúszni, majd Dennis feltűnik.
3) Ahogy Dennis feltűnik, észrevesz egy repedést előtte 5 méterrel. A repedés egyre nagyobbra nő, majd újabb repedés jelenik meg Dennis fölött.
0.00.0 : Dennist eltemeti a lavina, ekkor kezdődik a mindent eldöntő 15 perc. Dennist többet nem látja a hó felszínén.
0.00.0 – 0.10.58 : Colin továbbra is a lavinát nézi és miközben az még mozog, segítséget kér szemtanúktól.
0.10.58 – 0.31.00 : Ahogy a lavina megáll, Colin előveszi a lavina jeladóját és keresésre kapcsolja.
0.32.00 – 0.55.00 : Colin rövid hezitálás után lemegy a sziklás meredélyen hogy lecsússzon a lavina kifutási zónájához. (Rossz döntés: meg kellett volna kerülni a sziklákat felülről, hogy ne ugyanolyan lejtőt válasszon mint Dennis vagy pedig adásra kellett volna kapcsolnia jeladót, amíg biztonságosan le nem ér).
1.00.00 – 2.48.00 : Megérkezés a helyszínre (problémák adódnak a kesztyű felvételével). Elkezdi a keresést síléceken. A készülék ekkor még nem fog az eltemetett jeladójától jeleket.
2.49.00-2.59.00 : Az első vett jelek. (Második hiba: nem rögzíti az első rádiós jel helyszínét). A keresést sílécen folytatja.
2.59.00 – 3.19.00 : A jeladó szerint körülbelül 10 méterre Dennis pozíciójától Colin leveszi a síleceket és lassabb keresésre vált.
3.19.00 – 3.45.00 : A jeladó szerint 3 méterre Dennistől, Dennis érzi Colint maga felett, így elkezd kiabálni, hogy észrevegyék. Colin meghallja a kiabálást, válaszul visszakiabál, de Dennis nem hallja.
3.45.00 – 4.05.00 : Megkezdődik a finomkeresés a legközelebbi jel mentén (kicsit későn, Colin túlságosan is Dennis hangjára koncentrál).
4.05.00 – 4.43.00 : Ebben a pillanatban érkezik oda egy szemtanú. Miközben Colin előveszi a szondát, a szemtanú megtalálja Dennis lábát. A szemtanúnál nincsen lapát, így kézzel ás.
5.02.00 – 5.40.00 : Colin elkezdi az ásást, lapáttal.
5.40.00 – 6.04.00 : Dennis feje kint van a hóból, légútjai szabadok, a kérdésekre tud válaszolni. Tudatánál van és lélegzik: az stopperóra leáll.
4) A hegyimentők megérkeznek és megkezdik az eseménnyel kapcsolatos információk összegyűjtését…

Az eltemetés pillanatától a légutak szabaddá válásáig eltelt idő: körülbelül 6 perc.
Egyéb megfigyelés: Colin megállás nélkül kiáltozott Dennis után, míg Dennis ezt nem hallotta, még akkor sem, amikor Colin felette állt.

Forrás: ODOS Project

Közeleg az Alpok széthullása?

Az alábbi érdekes interjúban Andy Perkins IFMGA hegyivezető gondolatait olvashatjuk az Alpokban tapasztalható, riasztó mértékű felmelegedésről és arról, hogy miért nem javasolná a gyerekeinek, hogy a hegyivezető szakmát válasszák.

Are the Alps falling down?

Are the Alps falling down? IFMGA Mountain Guide Andy Perkins has a stark warning about the impact of climate change on the Alps: “I don’t have children but if I did I wouldn’t persuade them to be mountain guides. I’d be saying ‘Get your yacht sailing ticket…'” Katy Dartford interviews Andy to find out more.

Életveszélyes nittek a tengerparti sziklákon

Az alábbi posztjában Michel Piola (svájci hegymászó, hegyivezető, számtalan új út első megmászója az Alpokban és világszerte) a tengerparti sziklákon elhelyezett, hagyományos anyagú (AISI 304) rozsdamentes nittfüleken, standokon és ragasztott nitteken megjelenő feszültségkorróziós repedésekre (stress corrosion cracking, SCC) hívja fel a figyelmet. Posztjában nehezményezi, hogy új utjaikban pl. még a Remy testvérek (Claude és Yves Rémy, svájci új út mászó legendák) sincsenek teljesen tisztában ezzel az aggasztó jelenséggel, mely a fent említett eszközöket gyakorlatilag csapdabombákká változtatja. Piola álláspontja szerint az AISI 304 anyagú eszközök használata tengerparti sziklákon abszolút kerülendő és a meglévők felülvizsgálata is javasolt.

A jelenség egyébként már évek óta ismert és a tengerparti sziklákon elhelyezett rozsdamentes anyagoknál figyelték meg, így a hazai hegymászókat is érinti horvátországi és szlovéniai mászásaik kapcsán. Az ipar a megoldást más anyagok alkalmazásában (titánötvözet vagy AISI 316L rozsdamentes acél) látja.

További szakmai anyag olvasható a Raumer oldalán: Rozsdamentes acélok és korróziójuk (angolul)

Rosszul akasztott köztes mint potenciális veszélyforrás

Miért érdemes a köztes (expressz) mindig ugyanazon végét akasztani a kötélbe, a másik végét pedig mindig a teherviselő pontba (nitt, szög, ék stb.)? Az alábbi videóból kiderül, hogy a váltogatva használt karabiner felületén kialakult fémredők, deformitások milyen sérüléseket tudnak okozni fél tucat lágy esés (FF= 0.4) után egy vadonatúj kötélen.

Tanulság: a köztesünk teherviselő pontba (nitt, szög, sodronyos ék) szánt karabinerét mindig a teherviselő pontba, a kötélbe szánt karabinerét pedig mindig a kötélbe akasszuk. Ez viszonylag könnyű az egyenes nyelvű – hajlított nyelvű karabinerekből álló közteseknél, a drótnyelvűek viszont odafigyelést igényelnek. Legyünk konzekvensek!

Erasmus+ “Climbing for Everybody”, Kranjska Gora, Szlovénia

A szlovéniai Kranjska Gora környékén, Planicán került megrendezésre az Erasmus+ “Climbing for Everybody” program soron következő workshopja, 2018. március 5. – 11. között. A rendezvényen az MHSSZ tisztségviselői mellett a hét második felében az MHOK elnöke is jelen volt, ahol megismerkedett a szlovén, a horvát és a szlovák oktatási rendszerek felépítésével, továbbá bemutatta a hazai modulrendszer bevezetésének állását a fenti országok oktatási felelőseinek. Az MHOK a későbbiekben további országokkal is egyeztetni kíván az oktatási rendszerek harmonizációjának céljából.